OKTÓBERBEN VOLT AKTUÁLIS

 

OKTÓBER

Október (melyet kis szent Teréz napjával kezdünk) a Szűzanya hónapja. A napi rózsafüzér lehet ebben a hónapban az apró jó, amit csak Isten lát, és amivel naponta szolgálatára lehetünk embertársainknak. Ebbe beleférhet az is, hogy nem fogadnak be, nem fogadják el áldozatunkat az emberek. Mi mégis szívesen tesszük, mert tudjuk, hogy Isten kedvéért, Isten iránti szeretetből vállaljuk életünk apró áldozatait.

 

           
                 

 

Október hónap szentjei:

 

Október 1.    Lisieuxi kis szent Teréz: 

1873. január 2-án született Franciaországban, Alencon-ban. Csipkegyáros szülők utolsó, kilencedik gyermeke volt. A keresztségben a Mária, Franciska, Teréz neveket kapta. Apja Martin Szaniszló, anyja Guerin Mária-Zelia volt, házasságuk előtt mindketten szerzetesek szerettek volna lenni, de Isten akarata más volt.
Öt éves korában elvesztette édesanyját és ekkor, 1877. november 16-án Lisieux-be (olv.: liziőbe) költöztek, ahol Paulina nénje lett kismamája, azonban az karmelita apáca lett. A kis Teréz a válásba súlyosan bele betegedett, már lemondtak róla.
Csodálatosan felgyógyult, és már kilencévesen kérte felvételét a karmelita nővérekhez - mindhiába. Tizenötévesen ismét próbálkozott: a Kármell elöljárói azonban a nagykorúság előtt nem akarták felvenni. Egy pápai fogadáson, kijátszva az őrök éberségét, XIII. Leó pápa trónusa elé térdelt Teréz, de a kérésre a pápa is csak kitérő választ adott. Ekkor felajánlotta magát: legyen a kis Jézus játékszere, labdája, amivel Jézus bármit tehet, csak öröme teljék benne. 
Végül is 1890. szeptember 8-án (17 évesen) fogadalmat tehetett. Sok-sok testi és lelki szenvedés kínozta, de soha nem panaszkodott; magányosság gyötörte; kételyei voltak. Meg akarta az embereket tanítani erre a "kis útra": hogy szórják az apró áldozatok virágait Jézus felé. 
Tüdőbajban halt meg, 1897. szeptember 30-án, 25 évesen, ragyogó arccal. Utolsó szavai voltak: "Istenem szeretlek". Már 1923-ban boldoggá, 1925. május 17-én szentté avatták. 
1925. december 14 óta a missziók főpártfogója, 1944 óta pedig Franciaország második pártfogója.
Példája:  Kis dolgainkat mind ajánljuk fel Istennek!
             Legyen mindenem az övé, csak örüljön neki.
             Ne mutassam ki másoknak az elégedetlenségemet.

               *   *   *   *   *   *   *   *   *   *   *   *   *   *   *   *   *

Október 2.   Szent Őrzőangyalok:


Az őrzőangyalok segítenek, kísérnek utunkon. Sokszor talán észre sem vesszük, máskor pedig egészen nyilvánvaló lesz.
A Trienti zsinat rendeletéből a Katekizmus tanítja: gondos szülő védő vezetőt biztosít az útra gyermeke mellé, a mennyei Atya is ezt teszi a veszedelmek ellen.
A Római Katekizmus az angyalokról azt mondja: az angyalok szellemi teremtmények, szünet nélkül dicsőítik Istent, és szolgálják az üdvözítő tervét, körülveszik Krisztust, akit üdvözítő küldetésében szolgálnak.
Az ünnep hódolat Istennel szemben aki szeretetből angyalát küldi szolgálatunkra és védelmünkre. Az ünnep ezenkívül erősíti és elmélyíti bennünk az őrangyal iránti hitet és öntudatot.
Az ünnep Spanyolországban keletkezett és a 16. században jutott át Franciaországba. V. Pál pápa szeptember első vasárnapjára, X. Kelemen pápa a Szent Mihály ünnepe utáni első szabadnapra, végül X. Piusz pápa október 2-ára helyezte az ünnepet.

 

Október 4:  Assisi szent Ferenc


Szent Ferenc, Isten szegénye.
Assisi olasz városkában született 1182-ben, eredeti neve Bernardone János volt. Apja gazdag posztókereskedő volt. Nevét apja megváltoztatta, abbeli örömében, hogy fia éppen Franciaországi (Francesco) távolléte alatt született. Örökösének, vagyona megsokszorozójának álmodta fiát. Maga mellé vette az üzletbe.
Francesco azonban inkább tervezte fényes lovagi jövőjét.
Háborúság tört ki egyszer Perugiával szemben, 1202-ben vereséget szenvedtek  Ferenc(Francesco) is fogságba került. Két év múlva szabadult, de akkor halálos beteg lett. Felgyógyulva még egyszer megpróbálkozott lovagi terveinek megvalósításával, ám hamarosan Spolettóban látomása volt, az Úr jelent meg neki. Ezután egy ideig szülővárosában imádkozott, elmélkedett, betegeket ápolt, segített. Újabb látomásban, Krisztus kérte: "Ferenc, menj, építsd fel hajlékomat; hisz látod, csaknem romokban hever". 
Nekilátott a roskadozó Szent Damján-templom rendbehozásának, néhány vég posztót eladott ennek érdekében apja készletéből. Apja megharagudott. Bezárta Ferencet egy szűk lépcső alatti odúba, majd megverte, végül a püspök elé hurcolta, visszakövetelve a posztó árát. Ferenc ekkor elhagyta a szülői házat, és templomok javításán dolgozott. "Ne legyen... se két öltönyötök, se sarutok..." (Mt 10, 7-10) vallotta, szegényen, egyszerűen hirdette a bűnbánat és megtérés evangéliumát.
Követői gyorsan szaporodtak. Ők a ferencesek. Amikor tizenketten voltak, pápai megerősítést kértek III. Ince pápától. Nehezen kapták meg az egyházi engedélyt a rendalapításra, de a pápa álma segítette őket, mert a pápa a roskadozó pápai bazilika helyreállítójának Ferencet látta. 
Ferenc szeretett volna vértanúvá válni, téríteni indult hát a mohamedán világba. Csaknem teljesen megvakult, igen súlyosan megbetegedett. Betegsége hosszú időre igénybevette türelmét, ám ő bajait csak "nővérkéinek" nevezte.
Remeteségbe vonult. Greccióban létesített kolostort és 1223-ban itt hozta létre az első betlehemi jászol jelenetet. Megkapta Krisztus Szent Sebeit (stigmatizáció).
Hosszú és nagy szenvedései 1226. október 3-án értek véget. A halált "Halál testvér, Isten hozott" felkiáltással fogadta. 1228. július 16-án IX. Gergely pápa szentté avatta, maradványai fölé pedig hatalmas bazilikát építettek. Követői a ferencesek.

               

                  *   *   *   *   *   *   *   *   *   *   *   *   *   *

Október 6: Szent Brúnó




Kölnben, 1035 körül született, nemesi családban. Kölnben, Reimsben tanult, majd Párizsban nevelkedett. Hazatérve pappá szentelték. Érseke halála után az újabb érsek visszaéléseivel nem tudott megbékélni, menekülnie is kellett. 1081-ben végleg lemondott és a molemei bencés kolostorba lépett.
Magányos élet után vágyódott, ezért 1084-ben hat kanonok társával elvonult a Chartreuse melletti rengetegbe. Ott társaival megalapította a karthauziak rendjét. Néhány héten belül kápolnát és lakókunyhókat építettek.
1090-ben II. Orbán pápának (aki még Reimsben tanítványa volt) is segítségére volt fontos egyházi problémák megoldásában. Létrehozta a második karthausi kolostort.
Calábriában, a Sqillace melletti Szent István kolostorban halt meg 1101. október 6-án. Társai azonnal szentként kezdték tisztelni, 1623-ban aztán XV. Gergely pápa tiszteletét az egész világra kiterjesztette.

 

   *   *   *   *   *   *   *   *   *   *   *   *   *   *   *

Október 7: Rózsafűzér királynője


Hálaünnep, Mária közbenjárásáért, az Isten segítségéért.
571-ben Lepantónál - egy tengeri ütközettel - megkezdődött a török hatalom hanyatlása.
V. Szent Piusz pápa a csatát segítendő a rózsafüzért imádkozta, közben látomása volt, mégpedig a győzelmet látta. Valóban, délben a szél megfordult, a füstöt a törökökre vitte, így a keresztesek győztek.
A pápa a győzelem tiszteletére engedélyezte az ünnepet. 1716-ban Péterváradnál is a rózsafüzér imádkozása segített győzelemre. XIII. Gergely pápa elrendelte az ünnepet, XI. Kelemen pápa az egész egyházra kiterjesztette.

 

       *   *   *   *   *   *   *   *   *   *   *   *   *   *

 

Október 8: Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya


Szent István király felajánlása óta nagyasszonyunknak tiszteljük a Szűzanyát. XIII. Leó pápa engedélyezte a külön ünnepet népünk számára. Máriának felajánlott nemzet vagyunk, Mária közbenjárását kérjük és tapasztaljuk életutunkon. Köszönjük meg ezt Istennek a mai napon.

 

        *   *   *   *   *   *   *   *   *   *   *   *   *   *

 

Október 9: Szent Dénes püspök és társai



AREOPAGITA SZENT DÉNES egy hagyomány szerint Szent Pálnak az Areopáguszon elmondott beszéde nyomán tért meg. (ApCsel 17, 34) Meghallhatott 80 táján.
Egy későbbi hagyomány szerint Athén első püspöke volt, majd Rómába ment, ezután Szent I. Kelemen pápa Galliába (a mai Franciaországba) küldte, Párizs püspöke volt több évig, híres könyveket írt.
A párizsi vértanúság valószínűleg egy másik Dénes püspökkel kapcsolatos, aki Párizsban dicsőséges vértanúságot szenvedett.
Más hagyomány szerint (a legrégibb Martyrologium alapján) ez a második Dénes püspök és társai Párizsban missziós tevékenységet folytattak és Décius uralkodása alatt (243-251) fejezték le őket.
A hagyományok beszélnek egy harmadik Dénesről is, aki a 9. században élt, mélyértékű misztikus író volt. Tévesen és sokáig az első Dénessel azonosították. Írása a misztikus irodalom egyik legnagyobb kincse.
Franciaország védőszentje, és a 14 segítőszentek sorában is szerepel. Tisztelete Rómában a 11. századtól terjedt el.

 

 

*    *   *   *   *   *   *  *   *   *   *   *   *   *   *   *   *

 

Október 15: Avilai nagy szent Teréz


Avilában, Spanyolországban született 1515. március 28-án, tizenegyedik gyermekként. Édesapja Cepeda Sanchez Alfonz jómódú, vallásos kereskedő ember volt, édesanyja Ahumada Beatrix igen jámbor asszony volt. Teréz korán megtanult imádkozni, hitéért lelkesedni és nagyon korán elkezdett olvasni. Tudásvágyát nehezen lehetett kielégíteni. Kedvenc olvasmánya a szentek élete volt. Gyermekes lelkesedéssel előbb vértanú, majd remete szeretett volna lenni.
Tizenhat éves korában  édesapja ágostonos apácákra bízta nevelését. Itt újra magára talált. Betegen hazakerült. Felgyógyulva titokban elhagyta otthonát és 1533. november 2-án apja beleegyezését is megszerezve karmelita apáca lett. Rendi neve: "A Jézusról nevezett Teréz".
Sokat betegeskedett, egy alkalommal napokig tetszhalott is volt már, majdnem élve eltemették, de magához térve és feljavulva egyre nagyobb lett életszentsége. Egyre többször jelentkezett életében a szemlélődő imádság kegyelme. Sokat szenvedett a gyanúsítások, megnemértések, értetlenségek miatt. Magával szemben is bizalmatlan volt, hátha nem Istentől vannak adományai. Gyóntatója parancsára kezdte leírni lelki élményeit.
Már életében szentként kezdték tisztelni. 1562. augusztus 24-én Avilában 12 társával megalapították a Szent József-kolostort. Itt az eredeti karmelita szabály szerint éltek, "sarutlanok" lettek. Keresztes Szent Jánossal sikeresen reformálta meg rendjüket, az eredeti szigorú szabályok szellemében. Sok rendházat alapított, kiterjedt levelezést folytatott. 
Sokan kívánták látni, vele találkozni. Amikor Alba hercegi családja hívta, hogy jelenlétével segítséget adjon, Teréz sietett Albába, de már csak nagybetegen ért oda. Megmondta halála pontos idejét, de alázatosan vállalta az orvosi vizsgálatok és kezelések gyötrelmeit. 1582. október 4-én halt meg, azon a napon, amelyen XIII. Gergely pápa naptárreformja megkezdődött, ezért ünnepeljük október 15-én (mert 4-én a naptárreform miatt 15-ét írtak!). Holtteste épségben maradt, Albában őrzik, a tiszteletére emelt gyönyörű bazilikában. 1614-ben boldoggá avatták, 1622-ben pedig XV. Gergely pápa szentté avatta. VI. Pál pápa 1970-ben egyháztanítói címet adott neki. Spanyolország második védőszentje. Jelmondata volt: "Szenvedni vagy meghalni!"

 

            *   *   *   *   *   *   *   *   *   *   *   *   *   *

 

Október 16: Sziléziai Szent Hedvig

_______________________________________________________________________
Bajorországban, Burg Andechs-ben született 1174 körül, nővére volt II. Endre királyunk feleségének, Gertrúdnak. Anyai nagynénje volt Szent Erzsébetnek. Apja andechsi gróf volt, IV. Berthold, anyja groitzschi Ágnes. Ötéves korától kezdve a kitzingeni bencés nővéreknél tanult, hogy minden szempontból alkalmas lehessen fejedelemasszonyi feladatai ellátására. 
1186 tájékán, 12 éves korában kikerült a zárdából és házasságot kötött. Férje Henrik sziléziai herceg lett, hét gyermekük született. Nagyon vallásos életet élt, sokakat segített, betegotthonokat épített. Női ciszterci kolostorokat hoztak férje segítségével létre.
Sok megpróbáltatást jelentett számára a idegen ország, de hat gyermeke is meghalt. A tatárok támadásakor, 1238-ban csatában elesett a férje, 1241-ben Lignitznél elesett fia is, atyjának, Henriknek az utóda.
Amikor férje meghalt, 1238-ban belépett a trebnitzi kolostorba, de nem tett fogadalmat. Itt halt meg 1243.. október 15-én. A kolostor templomába temették. Szentté avatási eljárása közvetlenül halála után megindult. 1267-ben emelte IV. Kelemen pápa a szentek sorába.

 

 OKTÓBER 16              Alacoque szent Margit Mária

____________________________________________________________________________________

1647. július 22-én született Franciaországban.Itt, a Leuthecourt nevű tanya volt az Alacoque-család nemesi kúriája. Apja, Alacoque Kolos királyi jegyző, anyja Lamyn Filiberta volt. Hét gyermekük közül Margit az ötödik. Nyolcéves korában, 1655-ben elvesztette édesapját, édesanyja ekkor igen nehéz helyzetbe került. Margitot ekkor klarissza nővérekhez, Charolles-ba helyezte el édesanyja. Gyermekbénulással  el kellett hagynia a zárdát, de a Szűzanya közbenjárásával felgyógyult.
Csaknem férjhez is ment, de 1667 táján ismét felébredt benne a szerzetesi élet iránti vágy. A vizitációs nővérek közé lépett. Nevét Mária-Margitra változtatta. Fogadalmát 1672. november 6-án tehette le. Vérével írta le, hogy teljesen az Üdvözítőnek szenteli életét. Így is élt. Három, az egész Egyházra nézve nagy jelentőségű kinyilatkoztatása volt.
A harmadik jelenésben, 1675. június 16-án az Úr feltárta előtte szívét és Szent Szívének tiszteletére külön ünnepet kért. A következő pénteken felajánlotta magát a Szent szívnek.
Élete utolsó szakaszában ujoncmesternő és a főnöknő asszisztense lett. 1690. október 17-én hunyt el, arcára ekkor csodálatos szépség ült ki.
1685-ben egy érdekes önéletrajzot írt, ezt szerencsére nem tudta megsemmisíteni utolsó betegsége alatt. 1864-ben boldoggá, 1920. május 13-án pedig szentté avatták.

 

            *   *   *   *   *   *   *   *   *   *   *   *   *   *

 

Október 17:   Antiochiai szent Ignác


Szent Ignác a II. század elején szenvedett vértanúságot.
Valószínűleg Szíriában született az első század közepén. Antiochiában Euodiosz püspök után Szent Péter második utóda volt.
A Domitianusz császár üldözése ugyan lényegében a lázongó zsidók ellen irányult, azonban a feljelentések miatt sok keresztény került vád alá, mivel nem volt hajlandó hitét megtagadni. Ignácot is feljelentette valaki 110 és 115 között, elfogták és állhatatossága miatt vadállatok elé dobásra ítélték.
Megkötözve szigorú katonai őrizettel Rómába vitték. A hajó a kisázsiai kikötővárosokat érintette, így az ottani keresztények találkozhattak a fogoly Ignáccal. Útközben hét levelet írt a különböző egyházakhoz, ezekben tanított Krisztusról, az Egyház szervezetéről, keresztény életről. Sokat szenvedett a kisérő katonák önkényessége miatt.
Rómában az egyik állami ünnepen az amfiteátrumban a nézők szeme láttára tépték szét a vadállatok. Földi maradványait a keresztények Antiochiába vitték

 

        *   *   *   *   *   *   *   *   *   *   *   *   *   *   *   *

Október 18:  Szent LUKÁCS evangélista


 

Lukács, a szeretett orvos, Pál kísérője, aki mindennek utána járt, és így írta meg evangéliumát és az Apostolok cselekedeteit.
A szíriai Antiochiából származik pogány görög nemzetiségű családból. Orvos volt, de széleskörű irodalmi műveltséggel is rendelkezett, ami egy kicsit a tanultságával járt együtt. Egész életén keresztül nőtlen maradt.
Körülbelül 40 körül tért meg. Tíz évvel később  már Szent Pál kíséretében találjuk. Tanítvány, barát és munkatárs volt, talán még háziorvos is. 
Szerénysége miatt önmagáról nem beszél írásaiban, legalábbis nem nyíltan.
Egész Filippi városáig Pállal tartott. Valószínűleg itt maradhatott Filippiben 52 körül, hogy a fiatal egyházközséget segítse. Amikor Pál 57-ben ismét meglátogatta Filippit, Lukács megint csatlakozott hozzá, elkísérte egészen Jeruzsálemig. Itt, Jeruzsálemben Pált letartóztatták, és Cezareába vitték. Lehetséges, hogy Lukács ekkor is vele volt, de amikor az Apostolt Rómába szállították, Lukács oda is elkísérte. 
Római tartózkodása alatt írta meg evangéliumát, egy előkelő ismerősének, Teofilnak ajánlva.
Ott volt Rómában 60 körül Szent Pál kiszabadulásakor is. Ekkorra már megírta második nagy művét is, az Apostolok Cselekedeteit. Ezt a könyvet is Teofilnak ajánlotta.
Pál második fogsága idején is az Apostollal volt, ezt Pál örömmel írja Timóteusnak. A vesztőhelyre is elkísérte Lukács. Bizonyos, hogy a hűséges munkatárs jelenléte még nagyobb erőt adott Pálnak nehéz helyzetében. 
Élete további alakulásáról nem sokat tudunk. Sokféle hagyomány van róla. Püspök volt élete végéig. Valószínűleg Patarában szenvedett vértanúhalált, ~70. Teste sokáig Tébében nyugodott, 357-ben vitték maradványait Konstantinápolyba.
Lukács az orvosok védőszentje, de a festők is védőszentjüknek tisztelik. Van egy 6. századból származó hagyomány, amely Lukácsot mint festőt említi. Eszerint a Szűz Anyát állítólag megfestette volna. Rómában, de Czestochowában a pálosoknál is mutatnak Lukácsnak tulajdonított Mária-képet. A legenda alapja Lukács nagyon finoman megrajzolt Mária-képe

 

 

 

*   *   *   *   *   *   *   *   *   *   *   *   *   *   *   *

 

 

 

Október 19:  Brébeuf szent János


Nyolc francia származású jezsuita hithirdető közül ötöt - köztük de Brébeuf Szent János pátert irokéz, mohak és huron indián törzsek gyilkoltak meg kegyetlen kínzások közepette Kanadában, hármat pedig a mai Egyesült Államok területén 1642-49 között. XI. Pius pápa avatta őket szentté 1930-ban.

                        

       *   *   *   *   *   *   *   *   *   *    *   *   *                                    

 

Keresztes szent Pál:

 

__________________________________________________________

1694-ben született.  Szülei nemes származásúak voltak. Korán árvaságra jutott, de őrizte édesanyjától kapott jámborságát. Sokat imádkozott, mélyen tisztelte a Szent Szüzet. Ifjú korában kereskedő volt,  beállt Velencében keresztes vitéznek.
Remete lett az Orbetello közelében levő Argentaro hegyen. Mindenről lemondott, szegényeknek és betegeknek szolgált. Társakat gyűjtött maga köré, és 1720-ban megalapították a passzionisták rendjét, teljes nevén "a Szent Keresztről és a mi Urunk Jézus Krisztus kínszenvedéséről nevezett sarutlan papok kongregációját". 1727-ben pappá szentelték, 1737 után szerzetesházakat alapított, apostoli tevékenységet folytatott, közben kemény penitenciát vállalt. Nagyhatású beszédeket tartott, sokakat megtérített. 1773-ben szerzetük megkapta a római Szent János és Pál templomot a Celio dombon. Ide települt mint rendfőnök, és itt, 1775. okt. 18-án halt meg.
IX. Piusz pápa 1867. június 29-én, (Szent Péter és Pál napján) szentté avatta, ünnepét április 28-ra tette. A Vatikáni Zsinat után került ünnepe halála napjához.

            *   *   *   *   *   *   *   *   *   *    *   *    *   *   *

Október 22:  Boldog II. János Pál pápa


A lengyel származású Karol Józef Wojtyla 1920. május 18-án született a Krakkóhoz közeli Wadowicében. Szüleit és testvérét korán elvesztette, egyetemi tanulmányait a II. világháború szakította félbe. Dolgozott gyárban, kőbányában, majd 1942-ben jelentkezett az illegálisan működő papi szemináriumba. 1946-os pappá szentelése után Rómában, a pápai egyetemen szerzett teológiai doktorátust. Rövid ideig falusi segédlelkész, majd a krakkói Szent Flórián templom káplánja volt. Egyházi közösségét új módszerekkel szervezte, kirándulásokra, túrákra vitte a fiatalokat. A teológiai kar etika szakának elvégzése után a krakkói szemináriumban és a lublini egyetemen tanított. 1958-ban címzetes püspök, 1964-ben Krakkó érseke és metropolitája lett, 1967-ben VI. Pál pápa bíborosi rangra emelte. 

Több mint húsz merényletet kíséreltek meg ellene. 1981. május 13-án a csodával határos módon élte túl, amikor a török Ali Agca közvetlen közelről rálőtt a Szent Péter téren. Egészsége 1993-tól kezdett hanyatlani, Parkinson-kórban is szenvedett. 2005. április 2-án, 85 éves korában halt meg, temetésére április 8-án került sor. 

A 264 katolikus egyházfő közül csak Szent Péter és IX. Pius ült II. János Pálnál hosszabb ideig a pápai trónon. Ő volt a legtöbbet utazó pápa: 104 külföldi látogatása során 129 országot keresett fel, eközben a Föld-Hold távolság háromszorosát tette meg.

Halála után szokatlanul hamar, két hónap múlva megindította a boldoggá avatási eljárást utódja, XVI. Benedek.

A Vatikán által összeállított, orvosokból, teológusokból, bíborosokból és püspökökből álló bizottság ugyanis csodának minősítette Marie Simon-Pierre francia apáca felépülését a Parkinson-kórból. Az apáca társnőivel az ugyancsak Parkinson-kórban szenvedő II. János Pálhoz fohászkodott, s két hónappal a pápa halála után egy reggel arra ébredt, hogy visszanyerte mozgásképességét, megfogalmazása szerint mintha újjászületett volna.

Utóda, XVI. Benedek pápa 2011. május 1-jén boldoggá avatta és ünnepét október 22. napjában jelölte meg.

FERENC PÁPA LEGÚJABB BEJELENTÉSE SZERINT 2014 ÁPRILIS 27-ÉN SZENTTÉ AVATJÁK

 

        *   *   *   *  *  *  *  *  *  *  *   *

 

Október 23:  Kapisztrán szent János


A közép-olaszországi Capistrano község szülötte (1386), ügyvéd és Perugia kormányzója, 30 éves korában megözvegyülve belép a ferences rendbe.  Kapisztrán is lelkes terjesztője a Szent Név tiszteletének. (Talán ő tanítja meg népünket a szép, csak magyar köszöntésre: Dicsértessék a Jézus Krisztus! [Laudetur Jesus Christus].) Utóbb pápai követ Európa-szerte, így eőször a huszita mozgalom visszatérítése során kerül kapcsolatba Magyarországgal. Őt bízza meg a pápa a török világhódító áradat ellen való keresztes védelmi hadjárat meghirdetésével (1453-tól). Ebben igazi támogatást csak a magyar néptől és a szentéletű Hunyadi János törökverő hőstől kapott. A két Jánost lelkes barátság köti össze, hadi téren Hunyadi műve, lelkileg Kapisztráné a nagy nándorfehérvári (ma belgrádi) diadal (1456. július 21-22.). Emléke a déli harangszó, Angelusz (Úrangyala) és Urunk Színeváltozása ünnepe is (lásd augusztus 6.). II. Mohamed Európa elleni nagy támadása összeomlott, Magyarországról is jó 70 évig távolmaradt még a török. Mindkét hőst a harcterek járványa vitte halálba még azon évben. Kapisztrán Sz János 1456. október 23-án halt meg. Sírja az akkor magyar szerémi Újlakon (Ilok) volt. A magyar honvédségnek hivatalosan is védőszentje 1945-ig.

 

                      *    *   *   *   *   *   *   *   *   *   *   *   *   *   *    *

 

Október 24:  Claret szent Antal Mária


Kitűnő szónok volt, aszketikus könyveket írt. A saját rendje mellett nagy gondot fordított azokra a mozgalmakra, ahol a világiak apostolkodtak. 1950-ben avatta szentté XII. Piusz pápa.
Spanyolországban (Katalóniában), a Barcelona közelében található Sallentben született, 1807. december 23-án. Gyermekkorától pap szeretett volna lenni, ezért sokat imádkozott, de apja szövő üzemében kellett dolgoznia.l1835-ben pappá szentelték. Rómába ment, szolgálatait felajánlani.
Visszaküldték Spanyolországba.  Sok könyvet írt, sikere óriási volt.
Nem volt biztonságban hazájában, ezért püspöke a Kanári szigetekre küldte 1848-ban. Ott is folytatta eredményes munkáját. Egy év múlva hazatért és a vichi papi szemináriumban 1849-ben megalapította a claretinus missziós társaságot, Mária szeplőtlen Szívének missziós társaságát. 1850 és 1857 közt Kuba szigetének érseke lett akarata ellenére. Kubában is sok ellenfele volt, még merényletet is el kellett szenvednie. Az orvosok tehetetlenül álltak a súlyosan sérült főpap körül. Ő felgyógyult.
Váratlanul Madridba hívták, a spanyol királynő és lánya gyóntatója és tanácsadója lett. Az udvar élete megváltozott tevékenysége nyomán, a királyi család házassága is rendeződött. 1868-ban a spanyolországi forradalom miatt a királyi családdal Franciaországba ment, visszavonultan a fontfroide-i ciszter apátságban halt meg 1870. október 24-én.

 

*   *   *   *   *   *   *   *   *    *    *    *      *    *     

Október 25:  Szent MÓR

 


Mór bencés szerzetes, majd pécsi püspök. Egészen Istennek adott életét ismerte fel Szent Imre a legenda szerint. - Én is szeretném egészen Istennek adni életemet. Segít ebben Istennek a Lelke, mely bennem él. -
Ő az első magyar származású bencés a pannonhalmi monostorban, egyben az első magyar író, aki (latinul) megírja Szent István, Szent Imre, valamint Szent Benedek és Szent András bencés remeték életrajzát. A mű átdolgozva maradt ránk. A gyermek Szent Imre megérzi a szerzetes életszentségét, külön tisztelő csókokkal üdvözli; talán ez kelti föl a király figyelmét. Pécsi püspök lesz (1036?). Meghal 1070 tájt. Tiszteletét 1848-ban hagyta jóvá a Szentszék.

 

 

*    *      *      *    *   *     *    *    *      *

Október 28: Szent Simon és Júdás Tádé


Simonról és Júdás Tádéról keveset tudunk. Azt azonban biztosan állíthatjuk, hogy vérük ontásáig teljesítették küldetésüket, hirdették Jézust, a feltámadottat. A tanúságtételben akarjuk őket követni. 

SZENT SIMON kutatói közül sokan úgy tartják, hogy Kánában született, vannak, akik azonosítják a kánai mennyegző vőlegényével is. Ez azonban tévedés, mert a kánáni elnevezés a zelóta szónak arám fordítása.
Neve az evangéliumban: Buzgó = zelóta
Talán Egyiptomban, Észak Afrikában működött, egyesek szerint Britanniában. Valószínűbb azonban, hogy Perzsiában, Suanir városában tevékenykedett Júdás apostollal. Itt lett vértanú.
Halála időpontja ismeretlen. Ereklyéi Rómában, Kölnben, és sok más helyen is találhatók.

 

SZENT JÚDÁS TÁDÉ a tizenkét tanítvány egyike, Jézus rokona, unokatestvére.  Máté és Márk az árulótól való megkülönböztetésül Tádénak (Taddeusnak, egyes kéziratokban Lebbeusnak) nevezi, János pedig hozzáteszi: "nem az áruló".  Van, aki állítja, hogy Szent József testvére, anyja pedig Mária, a Szent Szűz "nőtestvére", vagyis közeli rokona. Ismert két unokája, tehát családos ember volt. Egyesek valószínűsítik, hogy a kánai esküvő vőlegénye ő volt. Valószínűleg jómódú földműves lehetett az apostol a meghívása előtt. Az utolsó vacsorán ő kérdezte meg az Urat, miért csak az apostoloknak, és nem a világnak nyilvánította ki magát.
Biztos adat működéséről a 64-66 körül írt levele.
Működéséről semmi biztosat nem tudunk, még a hagyomány sem egységes róla. Egy legenda szerint apostolként hirdette az evangéliumot, de ugyanakkor Edesszában is a 70 tanítvány egyikének említik, bár ez valószínűleg tévedés. Legvalószínűbb, hogy Palesztinában, Beirutban szenvedett vértanúságot.
Simonnal közös ünnepüket Rómában a 9. századtól ezen a napon ülték meg.

 

                         *   *   *   *   *   *   *    *    *    *

 

 

0.022 mp