Kaleidoszkóp

 

   JÓ BÖNGÉSZÉST !

 

Sírva röhögünk: idézetek gyerekdolgozatokból

 

Jellemezd a vidrát!
Teste: formás.

Melyek hazánk természetes életközösségei?
Magyar, német, finn.

Jellemezd röviden kedvenc hősödet utazókról, felfedezőkről olvasott könyv alapján!
Nekem Jean-Claude van Damme, mert bátran viselkedik és jó a mozgása.

Hogyan keletkeznek a barlangok?
A víznyelő elnyeli a vizet és ami lerakódik a víz kap okszigént és lepetyeg és pár évenként növekszik és így keletkezik a mészkő barlang.

Milyen a gyékény gyökérzete?
Csavargó.

Milyen a férgek testének alakja?
- Hengeregyenes.
- Görnyet, fére van.

Ismerd fel rajzról az állatokat!
- Pézsmapocsék
- Mocsári patkány

Írj magyarországi halakat! – Potty, pngy, jégér, szálszalóka, légy, gólya.

Milyen betegséget lehet kapni a parlagfűtől? – Energiát.

 

Az oroszlán jellemzése. - hangja: vastag, kitörő.  látása: gonosz

 

A cápa jellemzése: – Embert nem eszik, de nem lehet benne bízni.

Milyen tápanyagokat ismersz?- Sósav, színsav.

Egy kis közlekedéstörténet:- A gőzmozdony nem sokáig maradt ringben, mert kiütötte a dízelmozdony ami motorjában robbanás történt.

- A lóvasutat az ember is tudta húzni.

- A villamost úgy különbözetjük meg, hogy sárgára festik.- 1970-ben feltalálták a vonatot és így már könnyű elutazni bárhová. Csak fizetni kell a jegyért.

Harmadikosak a csapadékképződésről:- Ha a hideg levegő összeütközik a meleg levegővel abból lehelet lesz.

- Ha hajnalban kimegyünk, vizes lesz a papucsunk.

A hódara káros, mert feldönti a kocsikat.

- Csapadékfajta: lisztharmat.

A baktériumokról: – Van mikroszkopikus, ami kicsit nagyobb, mint ami mikroszkóppal látható.

- A középkorú lovagok a lovagi tornákon mindig egy hölgyet tűztek maguk elé.

- A nemzetiségi iskolákba több ajkú diákok járnak.

- Nyáron nő a kalapos gomba, télen a kucsmagomba.

- Villon fő műve az Ótestamentum.

- A görög ábécé kezdete: alfa, béta, céda…

- II. József, a vaskalapos király Mária és Terézia fia volt.

- A fecske egy költöző madár olyan, mint a gólya, csak sokkal kisebb és nem hasonlít rá.

- Barbarosa seregében kitört a pestis, amely elől maga a császár is csak álruhában tudott menekülni.

- Ady Boncza Bertalant vette feleségül.

- Bombay éghajlata olyan egészségtelen, hogy lakosai máshol laknak.

- A Toldi olyan mű, amelyben a főhőst feldolgozzák.

- A kőolajat kövekből sajtolták.

- Eötvös József többek között Budán született.

- A XVIII. századi főurak palotakertjei tele voltak szépen nyírt szökőkutakkal.

- Anonymus III. Béla névtelen jegyese volt.

- A Bibliát Guttenberg találta fel.

- A kutatók az őshazában megtaláltak az ősmagyarok hátrahagyott részeit.

- A Magna Charta Libertatum kimondta, hogy ugyanazért a bűnért senkit nem lehet kétszer megölni.

- Egyiptom oslakói a múmiák.

- Julius Ceasart a márciusi Idusok ölték meg.

- És akkor a költő megírta Szundi két apródja című verset.

- Lincoln anyja már csecsemő korában meghalt.

- Az éhen halt sereg kitakarodott az országból.

- A harangvirág a bimbambuszok családjába tartozik.

- A végek vitézei többnyire nem éltek haláluk napjáig, mert már korábban elestek.

- Shakespeare víg nőkkel élt Windsorban és tévedésbol vígjátékokat írt.

- Zrínyit a bécsi kamarilla által felbérelt ólmozott vadkan ölte meg.

- Az őserdő olyan terület, ahova emberi kéz meg nem tette be a lábat.

- A zsidó egyházi zene legismertebb tekintélye Palesztina volt.

- Kolombusz háromszor indult útnak, bár a második útján meghalt.

- Szulimánt a szigeti ostromnál megölték, ezért egyelőre felhagyott azzal a szándékával, hogy Magyarországot meghódítsa.

 

TUDTAD?

A Lego nevű játékot 1932-ben találta ki egy dán asztalos, akinek csődbe ment a vállalkozása. A nevét a dán "leg godt", azaz "játssz jól" kifejezésből kapta, az első készleteket 1978-ban dobták piacra. Mára közel húszmilliárd legó elemet gyártanak évente, ami 36 ezer darabot jelent percenként.

 

Áthelyezik a lourdes-i medencéket


A jelenlegi medencéknek van néhány olyan negatívumuk, melyek a mostani helyükön nem küszöbölhetők ki: hűvös van az épületben, sétaút vezet keresztül azon a részen, ahol a bejutásra várakozók sorban állnak, stb. Ezeknek a problémáknak a megoldásán már húsz évvel ezelőtt is gondolkodtak, de akkor nem jutottak eredményre - írja a La Croix.

Jacques Perrier lourdes-i püspök 2009-ben úgy döntött, hogy áthelyezik a medencéket, és idén január 18-án, a lourdes-i jelenések elismerésének 150. évfordulója napján hivatalosan is bejelentette, hogy 2014-2015-re átalakítják a kegyhelyet. A megvalósítandó építészeti terv célja az, hogy kényelmesebb körülményeket biztosítsanak a medencékben megmártózni kívánó zarándokoknak. A projekt a Siloe nevet kapta, arról a híres, evangéliumi tóról, melynek vizével Jézus meggyógyított egy vakot.

Két éve zajlik a terv kidolgozása. Megvizsgálták, melyek azok a helyek, amelyeket semmiképpen nem érhet el semmilyen áradás, és végül a Gave folyó túloldalán, a Szent Bernadett templom közelében találták meg a megfelelő területet. A tervnek része az is, hogy torlódás nélkül kezelni tudják a fürdésre várakozó, áltagosan évi 400.000 zarándokot. 2011 őszén pályázatot írtak ki a kivitelezésre, a döntést pedig idén április végén hozzák majd meg. A munkálatok nagyjából 4 millió euróba kerülnek majd.

 

„...és köntösömre sorsot vetettek”

 

A trieri Szent Péter-székesegyházban őrzik Krisztus köntösét. 1107 óta élő hagyomány szerint 330 körül Szent Ilona ajándékozta a trieri dómnak. 1512-ben helyezték ki először nyilvános tiszteletadásra. 2012 tavaszán nagyszabású zarándoklatot szerveznek az ereklye tiszteletére.

Amikor a katonák fölfeszítették Jézust,
fogták ruhadarabjait és négy részre osztották,
minden katonának egy-egy részt, majd a köntösét is.
A köntöse varratlan volt, egy darabból szőve.
Ezért megegyeztek egymás közt:
„Ne hasítsuk szét, hanem vessünk rá sorsot, hogy kié legyen.”
Így teljesedett be az Írás:
Ruhámon megosztoztak egymás közt,
és köntösömre sorsot vetettek.
A katonák valóban így tettek.

(Jn 19,23–24
)

Krisztus köntöse varratlan, egybeszőtt lenvászon ing (görögül khiton), melyre – értékes volta miatt – a katonák sorsot vetettek, s nem darabolták szét, hogy osztozzanak rajta. A köntös Krisztus királyi jelvénye, királyságának szimbóluma a színeváltozás alapján. Feltételezhetően a Szűzanya keze munkája – szerepel a Katolikus lexikonban. A néphagyomány Krisztus köntösét azonosnak tudta a kis Jézus első ruhácskájával, amit Mária szőtt Gyermekének: a Golgotára tartó Jézus ugyanazt viselte, mert a köntös együtt növekedett viselőjével.

Először XI. századi források említik Krisztus köntösét. A hagyomány 1107 óta tartja, hogy a köntöst 330 körül Szent Ilona ajándékozta a trieri dómnak. 1512-ben helyezték először nyilvános tiszteletadásra; ezt követően 1513 és 1517 között évente, 1517-től 1545-ig, X. Leó pápa búcsúengedélye szerint hétévenként, majd ritkábban (1585, 1594, 1655). A XVII–XVIII. században a háborús veszélyek miatt többször más német városokba menekítették. 1810 szeptemberében nagy ünnepléssel fogadták a Trierbe visszatérő ereklyét. 1844-ban több mint egymillió zarándok kereste föl, csodás gyógyulások is történtek.

Krisztus köntöse hitelességének kérdésével 1876-ban kezdtek foglalkozni. 1890-ben vizsgálatot rendelt el a trieri püspökség. Ennek eredményei alapján ismertették, hogy Krisztus köntöse lenvászonból vagy gyapotból szőtt ing, elöl 148, hátul 157 cm hosszú, felül 70, alul 109 cm széles; első részét bíbor selyemmel, a hátát bisszusszal takarták be. A vizsgálóbizottság megállapítása szerint a trieri hagyománynak semmi nem mond ellent, ezért 1891-ben újra köztiszteletre helyezték; újra körülbelül egymillió zarándok kereste föl. 1894-ben a pápa tizenegy csodálatos gyógyulást és 27 esetben rendkívüli kegyelmet állapított meg. 1933-ban, a szentév alkalmával júniustól szeptemberig volt látogatható, 2 millió zarándokot vonzott a köntös. Az 1959-ben meghirdetett zarándoklat az egységért való imádság jegyében történt; 1996-ban a trieri egyházmegye zarándokolt az ereklyéhez.

2012. április 13. és május 13. között nagyszabású nemzetközi zarándoklatot szerveznek Krisztus köntöse tiszteletére – szerepel németországi hírügynökségi közleményekben.

E köntös a keresztények számára Jézus Krisztus személyére utal. Annak szimbóluma, hogy Isten emberré lett; Jézus életének eseményeire, kereszthalálára és feltámadására emlékeztet. Az osztatlan köntös a Krisztus-hívők osztatlan egységét is jelzi; Isten összetartó erejére emlékeztet – amint a trieri zarándokkönyvben is szerepel: „Jézus Krisztus, Üdvözítőnk és Megváltónk, könyörülj rajtunk és az egész világon! Emlékezzél meg híveidről, és tedd eggyé, amit szétválasztottak! Amen!”

Magyar Kurír

 

Ezeréves görög kézirat hasonmás kiadásban

   



Az alapítása ezredik évfordulóját ünneplő Pécsi Egyházmegye értékes kiadvány megjelentetésével zárja a 2009-es, jubileumi esztendőt: Janus Pannoniusnak, az egyházmegye 25. püspökének tulajdonát képezte az a könyvritkaság, mely nem csupán a négy evangélium görög szövegét tartalmazza, hanem kommentárokat is, mégpedig a görög egyházatyák írásai alapján.



Az eredeti kéziratos kódex abból az időből való, amikor még a keleti és a nyugati egyház teljes közösségben volt egymással, vagyis az 1054-es kelet-nyugati egyházszakadás előtt keletkezett. Az 1000 körül készült kódexről 1860-ban Pesten kétnyelvű kiadás jelent meg, mely az evangéliumok fordítása mellett a bizánci magyarázó jegyzetek fordítását is tartalmazza. Ennek fakszimile kiadását adja közre a jubiláló Pécsi Egyházmegye.

A kötetet, a magyar államalapítással egyidős, bizánci Evangelistariumot tartalmazó görög kézirat kétnyelvű, fakszimile kiadását december 9-én a pécsi Dómmúzeumban mutatta be Udvardy György püspök és Kalota József, a Konstantinápolyi Patriarkátus Magyarországi Exarchátusának érseki vikáriusa. Az  előszót Bartholomaiosz konstantinápolyi egyetemes pátriárka írta. A bemutatón köszöntőt mondott Mayer Mihály pécsi megyéspüspök.

 

 A szíriai faluban ma is Jézus nyelvét beszélik

Malula, a Damaszkusztól északkeletre fekvő település, ahol ma is beszélik az arámi nyelvet, egyedülálló nyelvi szigetnek számít Szíriában.



A sziget azonban egyre zsugorodik, és hamarosan el is tűnhet. Az egykor Szíria, Törökország és Irak területén élő, arám nyelvű keresztény népesség megfogyatkozott: egy részük nyugatra menekült, mások áttértek az iszlámra. Az iraki keresztények tömeges menekülése miatt a folyamat különösen felgyorsult - írja az International Herald Tribune internetes változata.

Délkelet-Törökországban még ma is Jézus anyanyelvén imádkoznak

   



Jézus nyelvét, az arámi nyelvet az egész Közel-Keleten beszélték a VIII. századig. Ezt követően egy szűk művelt rétegnek köszönhetően maradt fenn újabb öt évszázadon át.



 

Az arámi nyelvet ma már csak a liturgiában használják. Az egyik olyan hely, ahol e nyelv még ma is él, Tur Abdin környéke, Törökország délkeleti részén található, Szíriával határos, hegyes vidék szerepel a L'Osservatore Romano által közölt cikkben.

Tur Abdin jelentése ősi szír nyelven: Isten szolgáinak hegye. E területen valamikor számos templom állt; ma égbe törő minaretek és végtelen csend uralja az ezeréves keresztény harangtornyok megrendítő látványt nyújtanak a minaretek között Törökország, Irán, Irak és Szíria határán.

 Az ismeretlen rózsafüzér

   



Régen paternosternek hívták, a szakirodalom elmélkedő Krisztus-imádságként tartja számon, és 150 éve panaszkodnak, hogy csak az öregek imádkozzák ? mégsem tűnik el. Az egyik legnépesebb, több tízezer tagot számláló vallási tömegmozgalom alapul rá. Barna Gábor, a szegedi egyetem néprajzprofesszora a rózsafüzérről tartott előadást a Központi Szemináriumban, a Magyar Katolikus Kultúra Központ szervezésében.



 

A rózsafüzér eredete a sivatagi szerzetesekig megy vissza, akik kavicskupac segítségével számlálták imáikat, és az egyik kupacból tették át a kavicsokat a másikba. Remete Szent Antalnak viszont már csomózott zsinórja volt. A rózsafüzért először egy 1520-as pápai bulla nevezi rosario-nak.

A korai kereszténység a pogány eredet miatt még elutasította a rózsa-szimbolikát, de az később mégis polgárjogot nyert. A lovagi kultúra idején ugyanis úgy tartották, hogy a Máriának szánt virágkoszorút imából kötik.

Dürer aztán 1506-ban megfestette A rózsafüzér ünnepe című képét.

DÜRER:A RÓZSAFÜZÉR

A rózsafüzér már megjelenésekor is nemzeti nyelvű, magyarra németből fordítják a 16. században. Az első magyar rózsafüzér-társulatot 1496-ban alakítják meg, Kolozsvárott.  

Legalább 150 fajtáját ismerjük. A ma is ismert gyűrűrózsafüzér a 17. században jelenik meg. A rózsafüzér szentelménnyé válik, része lesz a laikusok és klerikusok öltözetének.

A titkok száma az idők folyamán 150-ről csökkent le 15-re. A rózsafüzér folyamatosan megújult, mégha általában felülről jövő pápai rendelkezések segítségével is

 A tudomány jelenlegi állása szerint a torinói lepel hiteles


Február 25-én Debrecenben a Szent József Gimnáziumban Pályi Gyula kémiaprofesszor, az Olasz Nemzeti Tudományos Akadémia tagja a torinói lepellel kapcsolatos vizsgálatokat elemezte természettudományos szempontból.


 

Az előadásra a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Esti beszélgetések című közéleti vitafórumának keretében került sor. A torinói lepel 1898 óta foglalkoztatja a tudományos közvéleményt, amikor a torinói Secondo Pia ügyvéd, amatőr fotós elkészítette az első fényképfelvételt. A fotón a lepel pozitív képe, vagyis egy képmás jelent meg. E felfedezés óta a modern tudomány minden erre alkalmas szakterületének bevonásával vizsgálták a lepel anyagát, a hozzátapadt szemcséket, foltokat és a képmást.

 

 

Megtalálták a legrégebbi fennmaradt keresztény kézirat hiányzó lapját


Az egyiptomi Deir al-Surian kolostor padlózata alatt találtak rá az ötödik századi könyv elveszett lapjára, amely a perzsák által kivégzett keresztény vértanúk neveit tartalmazza.



A 411-ben Edessában (ma Törökország) keletkezett könyvet 1840 óta a British Múzeumban őrzik (katalógusszáma: ADD 12-150). A könyv hiányzó lapja mindig is izgatta a tudósokat. A papírtöredékeket a közelmúltban az Oxfordi Egyetem munkatársa, Sebastian Brock Szíria-kutató azonosította, aki elmondta: a felfedezés révén a legősibb ismert keltezésű keresztény kézirat vált teljessé.

 

 

Időkapszula 1791-ből

Időkapszulát találtak a Mexikóvárosban álló hatalmas katedrális harangtornyának tetején, ahová a dobozt 1791-ben, a zárókő beillesztésekor, a Catedral Metropolitana védelme érdekében helyezték el.

 
 
A Fourvire-i Miasszonyunk-bazilika


A Fourvire-i Miasszonyunk-bazilika Augustus császár feltételezett fóruma helyén épült. Lyon (római kori nevén Lugdunum) polgárai körében már a II. században létrejött egy jelentős, görög gyökerű keresztény közösség. A 177-ben kitört üldözések idején a keresztényeket nagy valószínűséggel a Fourvire dombon hallgatták ki és ítélték el, majd egy másik, a Croix-Rousse nevet viselő domb lejtőin épült amfiteátrumban kínozták őket halálra.



 

A hagyomány szerint a Szent Szűz tiszteletét Szent Pothin, Lyon első püspöke vezette be a II. században. Az első kápolnát 1168-ban építik a Szent Szűz és Canterbury Szent Tamás tiszteletére. A vallásháborúk alatt, 1562-ben lerombolt kápolnát 1586 és 1590 között építik újjá.

           

       A loretói Szent Ház ünnepe....


A hagyomány szerint 1294. december 10-én került a Mária egykori názáreti háza az Adria-parti olasz városba, Loretóba.

A katolikus hagyomány szerint angyalok repítették 1291 táján Palesztinából Dalmáciábaa Szentcsalád názáreti házát, majd Loretoba került, és ma bazilika áll fölötte.

Mária házát Názáretben hosszú ideig egy földalatti kripta védte hála Nagy Konstantin császárnak, aki 312-ben megépíttette az első bazilikát a szent hely fölé. Békés zarándokhely maradt a keresztes háborúk kezdetéig. Szentföldi útja során 1219-ben Assisi Szt. Ferenc is meglátogatta a házat. Az 1291-ben a keresztények kiűzetése után a Szentföldről tartani kellett attól, hogy a házat a törökök lerombolják. Ekkor történt, 1291. májusában, hogy a ház megjelent Tersattoban, Dalmáciában, feltehetőleg a Szentföldről menekülő keresztényeknek köszönhetően. Három évig maradt Dalmáciában, majd a tengeren Itáliába szállították. Először Recanati közelébe, majd néhány kilométerrel arrébb, mai helyére Loretoba került.

A ház eredete vita tárgya, bár a méretei és építőanyaga alapján megegyezik a názáreti házakkal. Az évszázadok folyamán zarándokhellyé vált, ahol többek között Loyolai Szt. Ignác, Néri Szt. Fülöp, Kapisztrán Szt. János is járt.

                    



 

 

 

 

 

0.043 mp