A világ 7+7+7 csodája

 

Az ókori világ 7 csodája

Az ókori világ csodáiról elsőnek SZIDONI ANTIPATROSZ tesz említést  Kr. e. a II. században írt EPIGRAMMÁIBAN. Sajnos ezek közül mára már csak a Kheopsz fáraó temetkezési helye maradt meg. A többieket csak leírásokból, rajzokból ismerjük. Az ókori hét csodát a szidóni görög költő és utazó, Antipatrosz gyűjtötte egybe a Földközi-tenger vidékéről, s ezt a hét nagyszerű építményt tekintik napjainkban is az ókori világ legkiemelkedőbb építményeinek. Az ókori csodák közül hat mára elpusztult.( Egyetlen máig fennmaradt csoda a Ghizai Nagy Piramis.)
Ezek a következők:

1. A GHIZAI NAGY PIRAMIS: 

   Kr.e. 2550-ben készült el és ma is létezik. Egyiptomban. Kheopsz  fáraó síremléke, 20 évig épült. Kairótól 40 km-re, az egyetlen az ókori csodák közül, amelyik megmaradt és a mai napig látogatható. Előtérben az emberfejű oroszlán, a Szfinx. Egyesek szerint a piramis az egyiptomiak által kifejlesztett univerzális mérési rendszert képviseli, más elképzelés azonban azt állítja, hogy a Nagy Piramis csillagászati megfigyelőhely volt, akárcsak a Stonehenge és a többi, ember által készített óriási kőépítmény. A nagy piramis 6,4 millió tonnát nyom és 146 méter magas, így egyben a világ egyik legnagyobb magában álló építménye. Máig rejtély, hogy az időszámításunk előtt 2500 körül készült Nagy Piramist hogyan építették fel. Hérodotosz görög történetíró szerint az építkezésen százezer rabszolga dolgozott. A gúlát simára csiszolt, hófehér mészkőlapokkal burkolták be, a piramis csúcsát pedig valószínűleg ezüstötvözettel burkolták be. A burkolat mára csaknem teljesen eltűnt, de a piramist az elmúlt 4500 év sem tudta elpusztítani.

2.Szemirámisz függőkertje:

Kr.e. 600-ban kezdte építtetni Nabukodonozor,  Babilonban, feleségének a méd királylánynak, AMÜTISZTNEK. égetett téglából és aszfaltból. Kr.e. I. sz-ban földrengés pusztította el. A kert négyzet alakú, minden oldala egyenlő. Boltívek tartják, amelyek mindegyike kockaként egymásra rakott tömbökből álló oszlopokra támaszkodik. A tartóoszlopok ki vannak töltve agyaggal, úgy, hogy fölöttük a legmagasabb fák is szépen nőhetnek. Aszfalt köti össze a téglákat, boltíveket is."

 

 

3. Artemisz temploma:

 A törökországi Ephezoszban épült Kr.e.550-ben. 105 m hosszú, 55 m széles. 127 darab 8 m márványoszlop tartotta. Kr.e 356-ban tűzvész pusztította el.

 

 

4. Olümpiai Zeusz szobra         

 Kr.e 435-ben Phédéász görög szobrász tervei alapján készült. 13 m magas, jobb kezében a kis NIKÉ szobrát tartotta, jobbjában a pajzsát, elefáncsontból készült aranyborítással. Palástja és sarúja aranyból.Cédrusfa trónon ült. Ez is tűzvész áldozata lett Kr. u.5-6 században.

 

 

 

 

5. A Rodoszi Kolosszus:

 Kr.e 292-280 között készült egy sikeres csata után, Héliosz napisten tiszteletére.A lindoszi Khárész 12 évig dolgozott  300 talentum fémet használt el a 30-32 m magas, a kikötő bejáratánál széles terpeszben álló szobron.Kr.e. 224-ben földrengésben pusztult el.

 

 

6.A Halikarnasszuszi Mauzóleum:      

Kr.e.351-ben épült Bodruban /Törökország/ és a perzsa MAUZOLOSZ kezdi építtetni majd, halála után felesége ARTEMISZA folytatta. 43 m magas, tetején márvány négyesfogattal. Kr.u. 1494-ben földrengés pusztítja el.

 

 

 

7. Az Alexandria-i Világítótorony: 

 

A FÁROSZ,az egyiptomi Alexandria kikötőjében világított a hajósoknak. Kr.e. a III.században kezdték építeni.125-35 m. magas, 3 szintes, tetején szoborral/Poszeidon vagy Zeuszt ábrázolta/Az ókor legnagyobb építménye,3 szintes,115.135 m magas, fénye 50 km-re látszott.Képe az ókori pénzérméken is szerepelt. Kr.u. 1303-1480 között, földrengés áldozata lett.

 

 

AZ ÚJKOR  7  CSODÁJA:

Az UNESCO ezelőtt 8 évvel bocsátotta szavazásra az újkori 7 csoda kérdését. 77 jelöltre 100 millió ember szavazott interneten vagy sms-ben. Az ötlet BERNARD WEBER filmrendezőtől származik. MEGMENTENI AZ UTÓKORNAK, AMIT MÉG LEHET! jelszóval, miután a tálibok ledöntötték Afganisztánban a gigantikus BUDDHA szobrokat.


A Buddha-szobor 2001 tavasza előtt


A Bámiján-völgy az afgán fővárostól, Kabultól mintegy 240 kilométerre északnyugatra húzódik. A völgyben egykor élt buddhista szerzetesek a puha homokkőbe barlangokat vájtak. A völgyet és lakóit két hatalmas (mintegy 50 és 30 méteres) sziklába faragott Buddha szobor védte. Ezek a világon a legnagyobb álló Buddha szobrok (voltak). Napjainkban a völgy leginkább ezeknek köszönheti világhírnevét, pontosabban ezek pusztulásának. 2001 tavaszán ugyanis a tálibok lerombolták a két szobrot, melyeknek ma már gyakorlatilag csak a falba vésett helye látható. A völgyben fennmaradt buddhista kultúra emlékeinek megőrzése céljából, 2003-ban Bámiján az UNESCO Világörökség részévé vált.

 

Végül a 21-es döntőlistáról választották ki az újkor 7 csodáját jelentő építményeket.
Az eredményhírdetésre 2007. 07. hónap   07-én került sor a  lisszaboni LUZ stadionban. A nagyszabású rendezvényből befolyó összeg felét a műemlékek megjavítására akarják fordítani.

A nyertesek a következők:

 

 


1. A Kínai Nagy Fal:  

 Nem összefüggő építmény, döngölt földből kezdik építeni az állandó mongol/tatár támadások kivédésére Kr. e. 210-ben. A ma is látható részeket a MING dinasztia építi de már téglából, 1368-1644 között.  Átlag 9-10 m magas, szélessége 5,5 m.a tetején, a talapzatnál 7-8 m. Sajnos csak nagyon kis % -t javították a turisták számára, a többi tönkre fog menni ennek az ókórtól az újkorig kígyózó óriási, emberalkotta sárkánynak. A hírekkel ellentétben azonban, bármilyen hatalmas, a Holdról nem látható. Nem létezik olyan kategória amelyben nem a kínai Nagy fal vinné el a pálmát. Ez a világ leghosszabb, legsúlyosabb épülete, ennek építése tartott a legtovább és ezen dolgozott a legtöbb ember a világ eddigi történelmében. Mivel a fal nem összefüggő építmény, pontos hosszát nem lehet megállapítani, a becslések 3 000-10 000 kilométer között ingadoznak. A Kína északi részét védelmező erődítmény és falrendszert időszámításunk előtt 210-ben kezdte meg Csin Si Huang-ti császár ? akinek síremlékét a legendás agyaghadsereg védte. A ma látható falszakaszokat a 14. és 17. század között uralkodó Ming dinasztia korában emelték.  Egyenlő távolságban bástyák tagolják, melyeken már a Ming korban kezdetleges tűzfegyvereket helyeztek el.

 2. Chichen Itza-i piramis:

 

Mexikóban, Chichen Itza maja templomvárosban található a KUKULKAN piramis, a Jukatan félszigeten. Ebben a piramisban áldoztak a győztes csaták után a legyőzött hadvezérek szívével a vérszomjas istenségüknek. Magassága 55 méter, 9 teraszos.

Ilyen pontos helyszín megállapításra még egy évtizeddel korábban sem volt képes az archeológia. A szakemberek megállapították, hogy a Yucatan-félszigeten háromezer esztendővel ezelőtt virágzó maja városban a birodalom többi részéhez hasonlóan napirenden volt az emberáldozat kegyetlen kultusza. Az itteni, piramis-formájú áldozati templomban azonban egyedi módon ért véget a szerencsétlen kiválasztottak gyakran nagyon rövid élete: a 30 méter magas piramis mélyén tartott, kiéheztetett jaguárok végeztek velük.
A jelek szerint az áldozatok hosszú szertartás után kerültek a felsőbb szintekről egyre lejjebb, amíg aztán a papok belökték őket egy aknaszerű nyílásba. Az a végén barlanggá szélesedett; ott várták az áldozatokat a jaguárok.
A piramisok tetején elvégzett véres szertartáson kívül létezett egy másik egyedülálló áldozatbemutatási módszer és helyszín. Utóbbit a Chichen Itza-i szent tó jelentette, ahol a maják Chac-nak, az eső istenének áldoztak fel többnyire fiatal, elkábított fiúkat vagy lányokat úgy, hogy a tavat körülvevő meredek sziklafalról taszították őket a mélységbe. A tó fenekén még napjainkban is sok emberi maradvány fekszik. Szintén itt van az a híres koponyaállvány, amely a piramisokon feláldozott emberek koponyáinak százait tartalmazza.
Chichen Itza jelentése Itzán kútjainak szája. A száj az úgynevezett cenote megfelelője, amely a mészkőbarlangokban található hatalmas mélyedésekre utal. Ezek a barlangok megteltek esővízzel, s ebből szolgálták ki a maják ivóvíz-szükségletüket. A mexikóvárosi régészeti múzeum gyűjteményében 127 olyan csontvázat találni, amelyeket két cenóta-expedíció során hoztak a felszínre 1960 és 1967 között.

 


3. A Machu Picchu-i inka romváros:        

 

Peruban található, a Vilcanota folyó bal partján, Cusco vártól 70 km-re, 2350 m. tengerszínt fölötti magasságban. Számos rejtély ővezi, mert sem építésmódját, sem funkcióját nem ismerjük a mai napig sem. PACHACUTEK inka vezér építtette 1460-ban. Az 500 éves városról sokáig csak helybéliek tudtak. míg egy amerikai archeológus meg nem találja  1911-ben. (Machu Pichu= Öreg hegy)

 

 

 

 

4. Cristo Redendor szobor:  

Rio de Janeiroban

 Braziliában, a Corcovadó (Cukorsüveg) hegy tetején fogadja az érkezőket  1931 október 12.-től. A szobor ötlete padre D. Pedro Maria paptól származik  1926-ból. Az 1145 tonna súlyú, 30 m magas szobrot PAUL LANDOWSKY francia szobrász készítette. A 8 méter magas talapzathoz 222 lépcsőfok vezet. A szobor kartávolsága 30 méter.

 

 

 

 

 

 

5. A Róma-i Colosseum:  

 

Olaszország fővárosában található, ókori amphiteátrum, gladiátor és állatviadalok tartására használták, de csatornák segítségével a földszintet vízzel áraszthatták el, ami hajócsaták bemutatására is alkalmassá tette.. Vespasianus császár parancsára kezdték építeni és Kr. e. 80-ban fejezték be. Az elipszis alakú építményt  Titus cs. avatta fel. Sajnos, mára csak egyharmad része maradt meg, de ebből is látható egykori nagyszerűsége. 500 m. átmérőjű, 48,5 m. magas és 50 ezer ember befogadására volt alkalmas. Régi római mondás szerint:  "Ameddig áll a Colosseum, addig áll Róma."

 

 

6. Taj Mahal mauzóleum:                                      


  SAN DZSAHAN indiai nagymogul építtette kedvenc feleségének, MUMTAZ MAHAL-nak, aki a 14 gyermeke szülésébe halt bele 1630-ban. 20 évig épült és szinte teljes vagyonát felemésztette a nap különböző szakaszaiban más-és más színben tündöklő fehér márvány, drágakőberakásos építmény. Főbejáratánál Korán idézetekkel, sarkainál minaretekkel diszítve, 18 m. átmérőjű,  26 m. magas márványcsipkefal védi. 20 ezer munkás dolgozott a felépítésén.
 A mogul saját magának is tervezett egy hasonlót a ezzel átelemben a Dzsanna folyó másik partján, fekete márványból, ám ennek kivitelezését fiai megakadályozták.

 Az indiai muszlim építészet legtökéletesebb ékének tartott Tádzs Mahalt 1632 és 1654 között építtette Dzsahán sah, fővárosa, Agra közelében, amely ekkor a muszlim Mogul Birodalom fővárosa volt. Az ötödik mogul császár rajongva szeretett felesége, Mumtaz Mahal emlékére emeltette a rendkívüli építményt és a monda szerint annak elkészültekor megvakíttatta az építészt, hogy még egyszer ilyen csodálatos építményt ne alkothasson.
A tökéletes szimmetriájú Tadzs alaprajza egy 57x57 méteres négyzet, ami azonban a levágott sarkok miatt szabálytalan nyolcszöget formál. Külső és belső díszítéséhez összesen 28-féle drága- és féldrágakövet használtak fel.

 

 

 

 7. A Petra-i Sziklatemplom:  
                                                    

 AGRABAN, a mai Jordániának a fővárosától, Amantól 200 km-re  délre található a mabateus (arab) törzs, - akik tömjén és mirha árusok voltak, - fővárosa  PETRA.  A várost , -  melyet végérvényesen tönkre tett a kr.e. 551-es földrengés, -  csak 1812-ben találja  meg J.L. Burkhard svájci  kutató.  A z egyetlen  sziklatömbből kifaragott, 42 méter magas templom Dushara  istenség, ( a Hegyek Ura) tiszteletére készült  Kr. e. a III. században. A mai napig csak lóháton, vagy gyalog közelíthető meg.

 

 

 

 

 

A 7 Magyar csoda

Mert a magyar ORSZÁGHÁZ is szerepelt a 77-es listán és 33-nak esett ki, a NÉPSZABADSÁG is szavazásra bocsátotta a magyarországi híres épületek listáját. A szavazatok eredményeképpen született meg Magyarország 7 csodája.

 

 

1. ORSZÁGHÁZ, PARLAMENT:    
                                                                    

 Budapest legimpozánsabb épülete, STEIN IMRE terve alapján épűlt 1885-1904 között. 268 m hosszú, 123 m széles és 96 m magas. 27 kapuja, 29 lépcsőháza van és 242 szobor díszíti. Belsejében 200-nál több iroda kapott helyet.

 

 

 

 

2. LÁNCHÍD:             

 

 Széchenyi István kezdi építtetni T.W.Clark tervei alapján Pest és Buda között 1839-ben. Ez a kőhíd 1849 november elsején nyílik meg. A hídfő kőoroszlánjait MARSCHALKÓ JÁNOS szobrász készítette.
 A II. világháborúban a németek felrobbantják. Helyreállítása után, a megnyitás 100-ik évfordulóján 1949 november elsején adják át újból a forgalomnak.

 

 

 

3. MÁTYÁS TEMPLOM, 

  Szent István király alapította 1015-ben, utánna sorban IV.Béla, Zsigmond, Nagy Lajos alakított rajta. Mátyás király idejében éri el virágzásának tetőfokát. Ma is az akkori formáját őrzi. Mátyás, László, Hunyadi János arcképeit a leghíresebb festők: Székely Bertalan, Lotz Károly, Zichy Mihály alkotásában találjuk valamint egy 1470-es Mátyás címert. Az üvegablakokat KRATZMAN EDE? a szobrokat MIKULA FERENC készítette.

 

                                                 hozzátartozik a

 4. HALÁSZBÁSTYA:

                           

 

Schulek Frigyes tervei alapján készült 1895 - 1902 között

 

 

 

 

 

5. ESZTERGOMI BAZILIKA:

                                                                    

 1822-ben kezdik építeni és 1846-ban kerül fel a tetejére a kereszt. 1856-ban a felszentelésén Ferenc József császár is részt vesz és erre az alkalomra írta Liszt Ferenc  az Esztergomi Misét. + harangja van : 5820, 280 és 20 kg-sak. Alapterülete 5660 négyzetméter, 118 m hosszú, 49 m széles, 57 m magas, falvastagsága 17 m. Itt található a világ legnagyobb egyetlen vászonra festett oltárképe a 13,5x6,6 m nagyságú Mária menybemenetele.

 

 

 

6. PANNONHALMI APÁTSÁG:

 

 Szent István adománylevele 1002.ben datálja. Többszöri felújítás után 1224-ben fejeződik be. Több részből áll: bazilika + altemplom, déli és északi kapu, bencés kerengő, ebédlő, könyvtár, levéltár, arborétum.

 

 

 

 

 

                            

 

    7. EGRI PINCÉSZET:           

 1,6 km hosszan húzódik  Eger város alatt. 13 millió liter bor tárolására alkalmas. Átlagos hőmérséklete 12 C fok. 1980-ban betonnal erősítették meg.

 

 

 

 

 

 

8. SZEGEDI DÓM:                               

 1913-ban épült fogadalmi templom, püspöki palota, papi szeminárium, domtér. Hossza 81 m, szélessége 5 m, magassága a tornyoknál 81 m. Órája 4,3 m, a mutatók 2 és 2,3 m. 5 harangja közül a legkissebb 250 kg súlyú.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A VILÁG 7 LEGKIÁBRÁNDITÓBB CSODÁJA

Ki tudja, miért, de a világ 7 legkiábrándítóbb nevezetességét tartalmazó listán csupa olyan helyek, turistalátványosságok szerepelnek, amelyeket az emberek  mielőtt megtekintik őket  általában Földünk egyszeri és megismételhetetlen csodái közé szoktak sorolni. Talán éppen a velük szemben támasztott túlzott elvárások váltják ki aztán mindenkiből a nem egy nagy szám érzést, bár mi még most is hajlamosak vagyunk azt mondani, hogy aki az alábbi Top 7 valamennyi tagját láthatta már élőben, az nagyon szerencsésnek vallhatja magát.

 

7. Pisai ferde torony
Szállj le a vonatról, menj el a toronyhoz, csinálj néhány fotót, aztán szállj fel a következő vonatra, és hagyd el gyorsan a várost! javasolja a világhálón egy csalódott turista, aki ezek szerint nem nagyon lehetett elragadtatva Pisa eme nagyszerű csodájától. A dóm mellett álló campanile valóban nem sokban különbözik a középkori harangtornyok többségétől, legfeljebb csak abban, hogy már az építése elején csúnyán megsüllyedt a rossz talaj miatt, s aztán ebből a hibájából kovácsoltak erényt az élelmes helybeliek.

Pisai ferde torony

 

6. Brandenburgi kapu
A hidegháború idején a berlini fal része volt, korábban pedig egyszerű városkapu. A megosztottság és az egység szimbólumának egyaránt nevezhető építménnyel az a legtöbb látogató baja, hogy az év nagy részében építődaruk vagy reklámok takarják el, lefényképezni szinte lehetetlen.

Brandenburgi kapu
 

 

5. Egyiptom piramisai
Négy és félezer éve állnak helyükön a hatalmas kőgúlák, amelyek megépítése még ma is emberfeletti feladatnak minősülne. De az is dicséretet érdemel, aki kibírja a környékükön tapasztalható rekkenő hőséget, és meg tudja úszni, hogy még egy kulcstartót se vegyen a százával ott rajzó szemtelen árusoktól.

Gizai piramisok
 

 

4. Fehér Ház
Ha nem a világ legbefolyásosabb államának elnöke élne és dolgozna benne, a washingtoni Fehér Ház csak amolyan tizenkettő egy tucat épület lenne Amerikában. Néhány látogató szerint a jelenlegi lakója a legkiábrándítóbb benne, a többség viszont a rengeteg szigorító intézkedést kifogásolja, amely szinte élvezhetetlenné teszi az iroda végigtekintését.

Fehér Ház
 

 

3. Szabadság-szobor
130 évvel ezelőtt a franciák ajándékozták New York-nak a Liberty Island-en található, ma már zöldes színű, ám a maga idejében még rezesen csillogó szobrot. 2001. szeptember 11. hatása azonban ezt is elérte: biztonsági okokból többnyire csak a talapzatára lehet felmászni, a tetejébe már nem sokakat egednek fel.

Szabadság szobor
 

 

2. Louvre
A híres párizsi múzeum, pontosabban a benne őrzött Mona Lisa nem véletlenül érdemelte ki az ezüstérmet. Aki azt hiszi, zavartalanul gyönyörködhet Leonardo nevezetes festményében, annak csalódnia kell: az 500 éves, éppen ezért eléggé megviselt, üvegfal mögött őrzött, kis méretű (mindössze 77×53 centiméteres) képet még le sem lehet normálisan fényképezni, hogy legalább ennyi nyoma maradjon a látogatásunknak.

Louvre
 

1. Eiffel-torony
Mi más is szerepelhetne az első helyen, ha nem a francia főváros égbe nyúló nevezetessége? A maga korában még a helybelieknek sem tetszett, aztán megszerették a turisták millióit vonzó különleges építményt, amely állandóan túlzsúfolt, hihetetlenül drága, és valljuk be: valójában csak egy otromba vastorony.

Eiffel torony
 
0.057 mp