Bibliai tájak képgaléria

SION HEGY

SION HEGY

Sion hegye a leghíresebb és a legszentebb a Biblia hegyei között. A Szentírás szerint Isten ezt a hegyet választotta ki magának, hogy állandó lakozást vegyen a Földön. Hogy miért éppen ezt a hegyet?! Ezt csak Ő tudja. Mint ahogy Izraelt sem azért választotta, mert nagy és erős nép lenne (5Mózes 7:7), úgy a Siont sem azért, mert különösebben magas vagy látványos hegy lenne.


Sion hegye

Sion hegye

A Sion kezdetben csak az Ófel dombtól és a Templomhegytől délkeletre eső hegyhátat jelentette, ahová Dávid városa épült. Később már az Ófel is a része lett, és egy idő után a Templom-hegyet (Mórija hegyét) is beleértették, amikor a Sionra gondoltak (a továbbiakban a három magaslatot én is egységben kezelem). Sion egyben Jeruzsálemnek a szimbólumává is vált, a próféták gyakran így szólították a várost: Sion leánya. A Sion hegye Dávid király óta Izrael szellemi-lelki központja.


Jerikó a térképen

Jerikó a térképen


Jerikó

Jerikó

a világ legmélyebben fekvő városa, a tengerszint alatt 258 méterrel, egy oázis a sivatagban. Már i. e. 10 000-ben is lakott volt és őriz is emlékeket e korból, ahogy a szokásos görög-római-keresztény-arab kombó is fellelhető. A Biblia szerint Jozsué és serege hét napon át körbejárták Jerikót, s a hetedik napon kürtszóra a falak leomlottak. Azóta nincs is ott semmi, a látnivalók a városban főleg ásatások, bár a környéken rengeteg szent hely található, többféle vallásból.


Új Jerikó

Új Jerikó

A Biblia elmondása szerint Józsua, mint Mózes utóda vezette be Izráel népét az Ígéret földjére. Jerikó volt az első város amit a zsidók elfoglaltak Palesztínában. A város falain kívül hétszer hordozták körbe a Frigyládát, miközben a papok fújták a kürtöket. Hetedszerre Jerikó falai leomlottak. 1930-ban a régészek kiásták Jerikót. Azt hitték, hogy aleomlott faalakat találták meg, de kiderült, hogy a leletek 1000 évvel régebbiek annál, hogy Józsua K.e. a XIII. században elfoglalta a várost


Libanon hegy

Libanon hegy

Izrael északi határát jelző hegyvonulat, amely 150 km hosszan húzódik északkeleti irányban a szíriai tengerpart mentén, Tírusztól Arvadig. Legmagasabb pontjai a Dzsebel Makmal és Kurnat-esz-Szauda nevű csúcsok, melyek 3100 méter magasra nyúlnak. Télen a Libanont hó borítja (Jeremiás 18:14), héber nevének - löbanon - jelentése: a fehér hegy. A Szentírás szövege összesen hetvenegyszer említi.


Libanon cédrusai

Libanon cédrusai

Az ókorban a hegységet sűrű erdők borították, különösen híres volt cédrusfáiról, melyek már az egyiptomi fáraók érdeklődését felkeltették, akik kikötőket is létesíttek a hegység tövében. 1500 éven át a Libanon látta el Egyiptomot a hajó- és templomépítéshez, valamint a különböző asztalosmunkákhoz szükséges cédrusfával. Az i.e. XII. századtól kezdve az asszírok is nekifogtak a fakitermelésnek. Sénakherib asszír király cédrus- és ciprusirtásairól még a Biblia is megemlékezik. Ésaiás próféta pedig arról ír, hogy a Libanon fái örvendeztek Szargon király halálán: "Mióta te megdőltél, nem jön favágó ellenünk!"


A Hóreb-Mózes hegye

A Hóreb-Mózes hegye

a Szináj félszigeten


A Hermon hegység

A Hermon hegység

A Hermon hegység a Transzjordánia észak-nyugati határán található (ma Libanon, Szíria és Izrael hármas határánál ). Délen a Golán-fennsík, nyugaton a Senir-folyó völgye, északon a Párpár-folyó keleten a Damaszkuszi-tábla határolja. A hossza kb. 45 km. A Hermon hegyének jelentései: szent hegy, felszentelt, kiemelkedő. A Biblia rendszerint a har Hermón kifejezéssel jelöli. Az Ószövetségben összesen húsz helyen szerepel.


Hermon hegye

Hermon hegye

a keresztény tradíció a IV. századtól a Tábor-hegyét tartotta Jézus színeváltozása (transzfigurációja) helyének, az újabb kutatások szerint erre az eseményre nem ott, hanem a Hermon térségében került sor. A "szent hegy" kifejezés talán szintén arra utal, hogy az átváltozásra a Hermon hegyén került sor, hiszen a hegy neve az egyik magyarázat szerint a hrm (szent) gyökből származik. Persze ezt


Háttin csúcsok

Háttin csúcsok

Hattin szarvai: kb. 350 m magas ikercsúcsos kiemelkedés a Genezáreti-tó partján, a hagyomány szerint Jézus "boldogmondásainak" a helyszíne. Észak felé a Hermon hegyre, keletre pedig a Genezáreti-tóra nyílik róla feledhetetlen kilátás.


TÁBÓR hegye

TÁBÓR hegye

A három törzs - Isakhár, Zebulon és Naftáli - határán magányosan álló 563 méter magas, kupola alakú Tábor-hegy minden irányból impozáns látványt nyújt. Alsó-Galilea középső részén fekszik, Názárettől 9 km-re keletre.


A Tábór hegy

A Tábór hegy

A Tábor-hegy először Józsué könyvében jelenik meg: a hegy közelében fekvő Kiszlót-Tábor nevű település Zebulon törzsi határát jelölte ki (Józsué 19:12). Későbbi feljegyzések szerint a Tábor környéki legelők a zebulonita Mérári fiainak jutottak (1Krónikák 6:77). Így amikor a bírák korában Jábin, kánaáni király és hadvezére, Sisera ellen fellázadtak az izraeliek, Debóra prófétaasszony a következő felhívást intézte Bárákhoz, Abinoám fiához: "Avagy nem parancsolta-e meg az Úr, Izraelnek Istene: Menj és vonulj fel a Tábor-hegyére, és végy magadhoz tízezer embert a Naftáli és a Zebulon fiai közül? És teellened kihozom a Kison patakjához Siserát, Jábin hadvezérét, az ő szekereit és seregét, és kezedbe adom őt"


Karmel hegy

Karmel hegy

„Tested fölött a fej olyan, mint a Karmel, fejeden a haj, mint a bíbor, királyi fürtökkel ékesítve” (Énekek éneke, 7. fejezet 6. vers). A Szentírás nem véletlenül a női szépséggel veti össze azt a vízben gazdag, virágzó hegyvidéket, amely Izrael északnyugati részén, Haifa fölött terül el. Legmagasabb csúcsa ugyan csak 535 méter, ám tölgy- és fenyőerdői, a völgyekben megbúvó patakok és cserjék, a tavasszal virágzó rétek, a déli és nyugati, a Földközi tengerbe nyúló lejtőkön termô olajfaligetei és szőlőskertjei mégis varázslatossá és fenségessé teszik. Jesája próféta is a „Karmel díszét” (héberül Hadar hakarmel) említi (35. fejezet 2. vers), s ez a kifejezés mindmáig használatos.


Karmel hegy északi lejtője

Karmel hegy északi lejtője

ezen a lejtőn épült Haifa városa, A Karmel hegyén, a Szentírás szerint, számos fontos történelmi esemény zajlott le, ezek közül a legjelentôsebb Élijáhu (Illés) próféta személyéhez kötôdik. Élijáhu a gileádi Tisbi falvából jött ide, hogy a Mindenható küldetését teljesítse. Neve annyit tesz: az Örökkévaló az én Istenem. S valóban, a próféta egész élete az egyistenhit szolgálatában, a társadalmi igazság védelme érdekében állt. A Karmel délkeleti csúcsán mindmáig látható az a magaslat, ahol hajdan Élijáhu megküzdött a Báál-papokkal. (A közelében ma karmelita kolostor áll.


Az olajfák hegye

Az olajfák hegye

Jézus gyakran tért vissza Jeruzsálembe annak ellenére, hogy életveszélyben volt. A várostól nem messzire, az Olajfák hegyének nevezett magaslaton volt a kedvenc rejtekhelye. Gyakran imádkozott itt és tanította tanítványait. Megkínzása előtt a hegyoldalban lévő Gecsemáné kertben fogták el, és a közeli Golgota nevű dombon feszítették keresztre. Mikor a negyvenedik napon (Áldozócsütörtök) utoljára megjelent az Olajfák hegyén tartózkodó tanítványoknak, megáldotta őket és arra kérte, hogy legyenek a “tanúi”, s azok szeme láttára felment a mennybe.


Olajfák hegye, régen

Olajfák hegye, régen


A Holt tenger

A Holt tenger

A Holt-tenger magas sótartalma miatt “halott”, ám sok betegségre jelent megoldást. A sókristályok tömböket alkotva kiválnak a part közelében


Galileai tenger/ genezáreti tó

Galileai tenger/ genezáreti tó

Mint ahogyan a Holt-tenger esetében, ezúttal is tóról beszélünk. Ismert elnevezése még a Kinneret-tó, Tiberias-tó, a Biblia pedig Genezáreti tóként emlegeti. Ez Izrael legnagyobb édesvizű tava, medencéje a világ legalacsonyabban fekvő édesvízkészletetét tárolja. Legnagyobb mélysége 40 m körül van, hossza pedig 20 km. -A Genezáreti tó partján Jézus halat sütött a halászatból megérkező tanítványoknak-


Genezeret/Kinnaret tó

Genezeret/Kinnaret tó

Jézus négy apostola is a tó mellől származott: Simon, a halász (Szent Péter) és bátyja, András, és a másik két testvér: János és Jakab. Jézus a tóra néző egyik hegyen tartotta a híres hegyibeszédet. Itt járt a vízen, csendesítette le a vihart és adott enni 5000 embernek (Tabghában).


Tibériás tó

Tibériás tó

Kinneret-tó, Tiberias-tó, a Bibliában Genezáreti tó. 2000 óta a Világörökség várólistáján szerepel, a Jézus és az apostolok galileai útvonala gyűjtőelnevezésen belül.[1] A Föld legalacsonyabban (209 méterrel a tengerszint alatt) fekvő édesvizű tava. (Az abszolút rekordtartó a közeli, sós vizű Holt-tenger.) Hossza mintegy 21 kilométer, legnagyobb szélessége 13 kilométer. Kerülete mintegy 53 kilométer, területe 166 km², legnagyobb mélysége mintegy 43 méter, vízmennyisége körülbelül 4 km³.[2]


Tibériás tó 2.

Tibériás tó 2.

Jézus működésének helyszíne jórészt a tó és környéke. Az ő idejében a tavat települések szinte folytonos lánca vette körül és jelentős volt a kereskedelmi és az átkelőforgalom a tavon. A szinoptikus evangéliumok (Márk, Máté és Lukács arról számolnak be, hogy Jézus négy apostola is a tó mellől származott: Simon, a halász (Szent Péter) és bátyja, András, és a másik két testvér: János és Jakab. Jézus a tóra néző egyik hegyen tartotta a híres hegyibeszédet. Itt járt a vízen, csendesítette le a vihart és adott enni 5000 embernek (Tabghában).


Tibériás

Tibériás

Bár földalatti források is beleömlenek, fő táplálója a Jordán folyó, amely észak-déli irányban keresztülfolyik rajta. A tavat hegyek veszik körül, de alacsony fekvése miatt gyakran hirtelen érkező viharok korbácsolják. A Biblia egyik története szerint Jézus egy ilyen vihart csendesít el. A Biblia is megemlékezik a tavon elérhető bőséges halzsákmányról.


Jeruzsálem

Jeruzsálem

A város több mészkővonulaton fekszik, Az óváros keleti fala a Kirdon völgyre néz, ennek túlsó oldalán található az Olajfák hegye. Az óvárost nyugat és dél felől pedig a Hinnom völgye határolja, csupán északról csatlakozik a júdeai hegyvidék tömbjéhez. A dombhátakat középütt az ókorban egy sekély völgy választotta le egymástól, amit Josephus Flavius Tyropaion-völgynek, a Sajtkészítők völgyének nevez.[2] Ez a völgy napjainkra már teljesen feltöltődött


Új Jeruzsálem

Új Jeruzsálem

A város 750 – 800 m-es átlagmagasságon fekszik a Földközi-tenger és a Holt-tenger között, a júdeai hegyvidéken. Központja az óváros: régi és új kultúrák találkozópontja; a városban van zsidó, keresztény, örmény és muszlim negyed, amit egy közös fal vesz körül.


Jeruzsálem

Jeruzsálem

A három vallásnak egy-egy jelentős szent helye található a városban, a Siratófal, a Szent Sír-templom és a Sziklamecset.


Salamon temploma

Salamon temploma

Salamon templomának fő épülete (rekonstrukció). A piros vonallal jelzett részében őrizték a szarkofágot


Via Dolorosa

Via Dolorosa


A Szent Sir Temploma

A Szent Sir Temploma


Szikladóm

Szikladóm

Szikladóm, Omár mecset: szentély Jeruzsálemben a templomtéren, a →Szent Szikla fölött. - Helytelenül nevezik Omár-mecsetnek, mert nem Omár kalifától nem ered, s nem is →mecset, hanem egyetemes szentély, ahová bárki bemehet imádkozni, nyilvános muszlim istentiszt-et azonban nem tartanak benne. A Szikladóm arról a szikláról kapta a nevét, amelyen a hagyomány szerint Ábrahám akarta Izsákot feláldozni. Ellentétben a többi mecsettel ahova elsősorban imádkozni járnak a hívek a Szikladóm elsősorban zarándokhely. A korai iszlám építészet e kivételes alkotását a 7. század utolsó évtizedében építették Abd al-Malik kalifa parancsára.


Siratófal

Siratófal


Hebron a térképen

Hebron a térképen


Hebron városa

Hebron városa

A helység több mint ötezer éves. A Biblia szerint legrégebbi időkben Ádám lakhelye volt, azt követően Ábrahám élt a városban, aki feleségével Sárával itt van eltemetve, majd Dávid királyságának fővárosa volt hét éven keresztül.


Hebron, A pátriárkák sirja

Hebron, A pátriárkák sirja

Itt találhatók a pátriárkák sírjai (Ábrahám és felesége Sára, Izsák és Rebeka, Jákob és Lea).


Názáret

Názáret


A Jordán folyó

A Jordán folyó

A Szentföld egyik legvonzóbb és legváltozatosabb vidéke a Jordán folyó völgye, amelyhez oly sok bibliai esemény kötődik, ahol oly sokszor jelent meg az Úr a próféták és a kiválasztottak előtt. Ez a völgy geológiailag is különleges, hiszen jóval a tengerszint alatt fekszik, az úgynevezett Szíriai árok legmélyebb vonulatában helyezkedik el. ...


A Jordán,

A Jordán,

...ahol János keresztelt, a szent folyónak is nevezett Jordánnak a civilizációra való hatása a Níluséval mérhető. Ez tette lehetővé a száraz, meleg terület számára az édesvízellátást, de egyben Izrael leglátványosabb természeti kincse is. A Bibliában gyakran szimbolizálja a termékenységet, az újjászületést és a megújulást. Nagyon sok bibliai és történelmi esemény színhelye ez a vidék.


Bethabara, ahol

Bethabara, ahol

feltárták Keresztelő Szent János működésének színhelyét


0.007 mp