A KÁJONI KÓDEX

Kájoni Kódex (1634-1671)
 
A kelet-közép-európai régió, azon belül Erdély 17. századi zenetörténetének fontos forrása. 20. század eleji irodalom- és zenetörténeti szempontú bemutatása után egészen az 1990-es évekig rejtve volt a nyilvánosság előtt. 1985-ben került elő erősen rongált állapotban a csíksomlyói ferences rendház ebédlőjének falából.
            A kézirat nevét Kájoni Jánosról (1629/30–1687), a Székelyföldön működő tudós orgonista, orgonaépítő és könyvgyűjtő ferences szerzetesről kapta, aki a korábbi kéziratkötegeken alapuló gyűjteményt 1652 és 1671 között Csíksomlyón, Mikházán és Szárhegyen másolta és összeállította.    Kottaírása alapján a Kájoni Kódex orgonatabulatúra, és 290 zenedarabot tartalmaz.
 

Kájoni János portréja

Kájoni János arcképét a csíksomlyóinyomda régi épületében találták meg a ferencesek, 1878–ban. Felfedezése után Simon Jukundián rendházfőnök Bécsben restauráltatta az 1673–ban készült, pergamenre festett portrét. A 185×138 mm-es hártyát valószínűleg a helyreállítás során papírlemezre ragasztották. Ennek a hátán a csíksomlyói nyomda A. R. P. Joannes Kajoni című egyleveles nyomtatványa található, amely KájoniSimon Jukundián által 1878–ban írt életrajzi adatait tartalmazza.

*************************************************

 

A KÁJONI KÓDEX hozzászólásai

Szólj hozzá

0.01 mp